Ez lehet a sikertelen fogyás hátterében (2015.11.01)
A túlsúly és elhízás a 20. század második felétől kezdve világszerte, így Magyarországon is népbetegséggé vált. A súlyfelesleggel rendelkező emberek számának járványos méreteket öltő növekedése jelenleg az egyik legnagyobb népegészségügyi probléma a társadalom, a gazdaság és az egészségügyi ellátórendszer számára.
A WHO az elhízást hosszan fennálló, kiújulásra hajlamos betegséggé nyilvánította. Túlsúlyos/elhízott emberekkel ma már nemcsak az utcákon, szűkebb vagy tágabb környezetünkben, hanem egyre növekvő számban az orvosi rendelőkben és kórházi osztályokon is találkozhatunk. Az elhízással ugyanis több, mint 50 féle betegség is kapcsolatba hozható.
Manapság sokan vágnak bele a fogyókúrába, de keveseknek sikerül tartósan leadni a súlyfeleslegüket. Ha szeretné megtudni, hogy miért lehet sikeresebb, ha ilyenkor ősszel kezd fogyókúrázni, olvassa el a ritmus.hu cikkét.
Új tudomány az obezitológia
Az obezitológia vagy elhízástudomány az orvostudománynak az az ágazata, amely a túlsúly és elhízás kutatásával, megelőzésével, diagnosztikájával, kezelésével és az elhízással összefüggő krónikus betegségek, kóros állapotok kialakulásának megelőzésével foglalkozik.
– A szakterület célja, hogy minél korábban felismerje a betegséget, és hatékony kezelést találjon rá gyermekkorban és felnőttek esetén is, komplex és holisztikus módon, az egyéntől a társadalmi szintekig egyaránt – foglalja össze Dr. Gajdács Ágnes, obezitológus szakorvos.
Magyarországon 2014. október 31-én zajlott le az első obezitológiai licenszvizsga, így ettől a dátumtól kezdve csak azok a belgyógyász, gyermekgyógyász, kardiológus vagy endokrinológus szakorvosok használhatják az államilag elismert obezitológus, obezitológus szakorvos titulust, akik szerteágazó elméleti tudással és több éves gyakorlati tapasztalattal, valamint az adott ország obezitológus szakképesítésével rendelkezik. Jelenleg az ő számuk meghaladja az 50 főt Magyarországon.
