Az elektronikus fizetési formák térhódítása egyértelmű, a háztartások elektronikus fizetéseinek összege két év alatt négyszer olyan gyorsan nőtt, mint a háztartások összes kiadása. A Díjnet Elektronikus Fizetési Index szerint gyorsan terjed a bankkártya-használat, a csoportos fizetési megbízások aránya csökken, a mobilfizetés pedig dinamikus fejlődés előtt áll.
Októberi hírlevelünkben arról számoltunk be, hogy még mindig háromszor akkora összeget veszünk fel a számlánkról, mint amennyit kártyával költünk a Magyar Nemzeti Bank statisztikája szerint. A Díjnet indexe azonban bizakodásra ad okot: az index 2014 első félévében 18,7 százalékra emelkedett, 1,7 százalékpontos növekedést produkálva a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. A mutató 2014 első félévében meghaladta a 2013 második félévére számolt mértéket is, annak ellenére, hogy hagyományosan az év második felében bonyolít nagyobb forgalmat a lakosság. „Az emelkedés azt mutatja, hogy kis mértékben, de töretlenül növekszik az elektronikus fizetés szerepe a hazai háztartások teljes fogyasztási kiadásain belül” – emelte ki Majtényi Kálmán a Díjnet Zrt. vezérigazgatója, aki szerint az elektronikus fizetési csatornák bővülésének mértéke több mint négyszeresen meghaladja a háztartások összkiadásának növekedését.
Az elektronikus fizetések népszerűbbé válását tükrözik a Multi-Pay® statisztikai adatai is. A cafeteria kártya helye a fizetési módok között ma már egyértelműen bizonyított: egyre több munkáltató csatlakozik a rendszerhez, hiszen a cafeteria juttatásokat így kevesebb adminisztrációval és költséghatékonyan tudja biztosítani a munkavállalói számára. A kártyafeltöltés rugalmassága is egy az érvek közül: bizonyos juttatások esetében akár az évvégén is dönthetünk úgy, hogy azt egy összegben rátöltjük a kártya megfelelő alszámlájára, és a munkavállalónk másnap már költheti is a pénzt. És az sem utolsó szempont egy felelős munkáltató számára, hogy az elektronikus fizetést lehetővé tevő kártyán biztosított juttatás a nemzetgazdasági kiadások szempontjából is takarékos megoldásnak számít: Magyarországon a készpénzhasználat össztársadalmi költsége éves szinten valamivel több mint 300 milliárd forint, amelyből a készpénzmentes fizetési módok további elterjedésével éves szinten akár 100 milliárd forintot takaríthatna meg az ország.
A jövő a mobilfizetéseké
A kártyás fizetések alakulása Magyarországon egyértelműen szezonális, az év második fele mindig erősebb, mint az első. Ennek oka a karácsonyi ünnepek körüli megugró vásárlás és az ezt követő lanyha évkezdés. Mindemellett az elmúlt években éves szinten folyamatosan növekedett a kártyás vásárlások értéke, évi 11-14 százalékkal, idézi a Díjnet közleményében az MNB pénzforgalmi adatait. Míg 2013 első félévében 12 százalékkal nőtt a hazai kártyákkal lebonyolított tranzakciók összege 2012 első félévéhez képest, addig 2014 első félévében már 18 százalékkal haladta meg a kártyás tranzakciók összege a 2013 első félévi adatokat, tehát gyorsul a kártyahasználat növekedési üteme.
Bár a mobiltelefonnal történő vásárlások mértéke egyelőre elenyésző – jelenleg nem éri el a kártyás fizetési forgalom 1 százalékát – az összege dinamikusan nő: a 2013 első félévében regisztrált 7,2 milliárd forintos pénzforgalom 2014 első félévére 8 milliárdra, azaz csaknem 12 százalékkal bővült.
