Az Országgyűlés honlapján közzétett Magyarország 2013 című dokumentum szerint a 2012-ben született magyarok 75 éves élettartamra számíthatnak (a férfiak több mint 71, a nők csaknem 79 évig élhetnek). Ezzel a magyarok várható élettartama egy évvel több, mint Litvániában és Lettországban, de hét évvel kevesebb, mint a leghosszabb élettartamú spanyolok körében, mutat rá az MTI.
A fejlett világban, így Magyarországon is a helytelen táplálkozás, a mozgáshiány és a dohányzás az elkerülhető betegségek és a korai halálozás fő okai. A felsorolást egyre több egészségügyi szakember kiegészíti a stresszel - írta a KSH, hozzátéve: a Magyar lelkiállapot 2013 című jelentés szerint a munkahelyi stressz 2006 óta jelentősen emelkedett. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2012-es országjelentése szerint viszont az egészségtudatos életmód hiánya mellett az egészségügyi rendszer alacsony hatékonysága is szerepet játszik abban, hogy az életkilátások nem javulnak gyorsabban.
A gyermekek körében az utóbbi évtizedben az asztma előfordulása két és félszeresére, a cukorbetegségé kétszeresére nőtt. A magas vérnyomás 80, a deformáló hátgerinc-elváltozások és a rosszindulatú daganatok 40, a vérszegénység 30 százalékkal emelkedett a fiatalok körében. A jelentésből kiderül az is, hogy a magyar gyermekeknek kiemelkedően jó a kapcsolatuk a szüleikkel, az iskolai személyzettel viszont már kevésbé. Jóllétüket leginkább az egészségi kockázatok fenyegetik: gyümölcsöt csak harmaduk eszik naponta, 15 százalékuk túlsúlyos, nyolcaduk legalább hetente egyszer dohányzik, ötödük legalább kétszer rúgott már be, és minden második üres hassal indul reggel iskolába.
A KSH jelentése szerint a magyar egészségügyre fordított kiadások az OECD-országok átlagának a felét teszik ki, ezzel a 34 országból a 29. helyen áll Magyarország. A többi országhoz képest viszonylag kevés pénz jut a kórházi ellátásra – különösen a tartós, rehabilitációs ápolásra –,a járóbeteg-ellátásra és a megelőzésre. Mindez ismételten rámutat az öngondoskodás elengedhetetlen szerepére.
A magyar egészségügyi rendszer leterheltsége évről évre nő, ami az alapellátásra is egyre nagyobb terheket ró. A betegforgalom a 2000-es évek eleje óta több mint ötödével emelkedett. A hatékonyabb prevenciót a pénzhiány mellett a leterheltség is akadályozza – olvasható a KSH jelentésében.
Zombor Gábor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára a Heti Válasz című lap által nemrég rendezett konferencián rámutatott: meg kell változtatni a hálapénzen alapuló rendszert. A jövőre nézve "nagy kérdésnek" nevezte, hogyan lehet az ágazatban több pénzt teremteni – írja a kormány.hu. Az államtitkár jó megoldásként említette például a népegészségügyi termékdíj bevezetését. Szerinte "ezt a gondolatot érdemes folytatni". Közölte: meggyőződése, hogy az egészségügybe forrásokat kell bevonni, és akkor a hálapénz rendszere is megszüntethető. Komoly feladat továbbá - mondta -, hogyan lehet az ágazatban egyensúlyban tartanai a kínálatot és a keresletet, vagyis a társadalombiztosításon alapuló teljes körű ellátást.