Megvizsgálták, Magyarországon kik és miért fizetnek a leginkább a magánellátásban. A kutatás kitért arra is, mik az érveik azoknak, akik soha nem mennek privátorvoshoz.

Az UNION Biztosító megbízásából az NRC által elvégzett reprezentatív kutatás 1200 fő megkérdezésével kutatta a magánegészségüggyel, a finanszírozásával és az egészségbiztosítással kapcsolatos attitűdöket, ismereteket és viselkedést. A reprezentatív felmérés szerint a teljes hazai lakosság 29%-a járt fizetős magánorvosnál az elmúlt egy évben. 

A válaszok alapján egyértelműen a fiatalabb és iskolázottabb rétegek választják a magánellátást. A privátban a fogorvosra és a nőgyógyászra költenek leginkább, valamint az orvosi hiányszakmákban – nefrológia, vesegondozás, endokrinológia és a szemészet – dolgozó fehér köpenyeseket keresik fel a leggyakrabban.

Az állami helyett magánorvost választók három leggyakrabban megjelölt válasza az volt, hogy

• így gyorsabban jutnak szakemberhez, ellátáshoz,
• nem kell várakozniuk a rendelőben,
• alaposabb a vizsgálat és az ellátás.

A magán mellett szóló érvek között az is megjelent, hogy magánorvosok olyan vizsgálatot, kezelést is elvégeznek, amit az állami rendszerben dolgozó kollégáik nem.

A minden esetben az állami orvost preferáló válaszadók – a magyarok csupán harmada utasítja el kategorikusan a fizetős ellátást – három fő érve ezzel szemben az volt, hogy

• nincs pénzük a magánellátásra,
• elvi okok miatt választják az állami orvost: azért fizetik a TB-t, hogy kapjanak állami ellátást,
• sokallják a díjakat, árakat.

Az Union kutatása arra is rámutatott, a fizetős fehér köpenyesek szolgáltatásait a fiatalabbak preferálják leginkább: a 25-34 évesek 80%-a szokott magánellátást (is) választani, de az 55-65 évesek körében már csak a 61% ez az arány. Ennyivel kevesebben tudnak és hajlandóak pénzt áldozni erre. Az iskolázottabbak körében is nagyobb a hajlandóság a magánellátás választására: míg az érettségizettek 73%-a szokott legalább részben magánorvoshoz menni, addig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 86%-a.

Mennyi lesz a számla?

Az attól függ, hogy hol és milyen vizsgálatot végeznek. Az Union példaként azért összegyűjtött pár gyakori vizsgálatot és azok költségeit.

Egy mellkas CT például 20 és 30 ezer forint közötti összegbe kerül, egy kontrasztanyagos hasi CT-ért azonban már mélyebben a zsebünkbe kell nyúlni, ez ugyanis 55 ezer forinttól indul. Egy térd MRI költsége ennél is durvább, akár a százezres nagyságrendet is elérheti, ám még mindig olcsóbb, mint az átlagosan 160 ezer forintért elérhető Cardio CT. És akkor a gyakori vizsgálatok között még említhetnénk a mintegy negyedmillió forintba kerülő PET CT-t is.

A kutatás szerint azok a magyarok, akik igénybe szoktak venni magánorvosi szolgáltatásokat, (a fogorvoson kívül) tavaly átlagosan 68 ezer forintot hagytak ott a magándokinál, míg fogorvosra átlag 69 ezret költöttek az elmúlt évben. Az előző tizenkét hónapban recept nélkül kapható gyógyszerekre 30 ezret, míg a vényköteles orvosságokra átlagban 44 ezer forintot költöttünk a kutatás szerint.

Minden viszonylagos

A felmérés érdekes megállapítása, hogy bár a legtöbben soknak érzik a magánorvosi szolgáltatások díjait, az árakat nem a szolgáltatáshoz mérten tartják túlzottnak, inkább a saját jövedelmükhöz viszonyítva.

Az Union felmérése szerint a magánorvosi vizsgálat, konzultáció díját a legtöbben még készpénzzel vagy bankkártyával fizetik, de a megkérdezettek 15%-a a biztosítójával fizetteti a számlát az egyénileg megkötött egészségbiztosítása terhére, míg a válaszadók 16%-a veszi igénybe a munkahelyi munkáltató által a munkavállalók javára megkötött csoportos egészségbiztosítását. (Forrás: Union)

A Multi-Pay tippje

Mindkét biztosítási formára van lehetőség az egészségpénztáron keresztül is. Ebben az esetben „extraelőny” a pénztári tagság, amely révén azokat a fizetős szolgáltatásokat is kedvezőbb feltételekkel vehetik igénybe a paciensek, amelyeket nem fedez a biztosításuk, köszönhetően a befizetések után járó évi legfeljebb 150 ezer forintos szja-visszatérítésnek.

Fotó: freepik.com