A HR Radar friss felmérése szerint idén az ár-bér spirál okozta feszültségek kezelésére fókuszál a legtöbb cég. Hozzávetőleg a vállalatok fele készül a bérezési rendszere megreformálására.

A Behaviour magazin és a Valoro Consulting idei felmérésében 287 HR-szakember és vezető mondta el véleményét a hazai munkaerő-piac kihívásairól. A válaszok alapján a cégek közel 70%-a küzd az ár-bér spirál okozta feszültségekkel, de a munkaerő megtartása is komoly kihívást jelent, mindemellett a munkaerőhiány is sújtja a vállalatokat.

Idén a cégek 46%-a tervez bővítést, 33% minőségi cserékben gondolkodik. A munkaerő bevonzására és megtartására irányuló intézkedések 80%-os eredményt mutatnak. Új munkaerő felvételével leginkább az üzleti szolgáltatások területén ténykedő cégek (70%-uk), az IT-szektor vállalatai (68%-uk), valamint a logisztika és közlekedési szektor (67%-uk) számol.

A továbbra is feszült munkaerőpiaci helyzetből adódó gazdasági helyzet erősen indikálja a bérezési rendszer újragondolását, de egyre nagyobb fókusz kerül a vezetők fejlesztésére és a megfelelő visszajelzés-kultúra, valamint a közösségek megtartó, motiváló erejére, írja a napi.hu. A válaszadó szervezetek több mint 80%-ánál a hibrid munkavégzés a jellemző, tisztán jelenléti struktúrában 14% működik.

A közösségek új szerepéről, megtartóerejéről dr. Trautmann László, az MKT Fejlődésgazdaságtani Szakosztálya elnöke így vélekedik: az új közösségeknek nem az a feladatuk, hogy mindentől megmentsék a tagjaikat, hanem az, hogy megmutassák, hol van szükség egyéni erőfeszítésre a fejlődéshez. Az a vállalat tud talpon maradni – válaszolta kérdésünkre a szakember –, amelyik egy klasszikus közösséget épít, az ókori értelemben vett barátság felé mozdul. Az erény közös gyakorlása érdekében működik együtt és ezt minél szélesebb értelemben tudja átadni a tagjainak. A modell központi eleme az egészségmegőrzés: a cég piaci teljesítményét befolyásolja, hogy gondoskodik-e a munkavállalóiról. A COVID óta globális jelenség, Magyarországon pedig fokozottan igaz, hogy a munkavállalók leginkább a munkaadójukban bíznak. A munkáltatói gondoskodás, és ennek részeként az egészségmegőrzésben vállalt felelősség, kulcs a vállalat fennmaradása szempontjából.

A jövedelmek újratervezésében úgy látjuk, komoly szerep juthat a béren felüli juttatásoknak, ezen belül például az egészségpénztárba fizetett támogatásoknak. Az egészségcélú támogatás ugyanis bizonyítottan költséghatékony juttatási forma, ráadásul erősíti a közösséghez tartozás érzetét, ezáltal növeli a dolgozók lojalitását. A meglévő munkaerő megtartására koncentráló gazdasági környezetben ez versenyelőnyt jelent a cégeknek. A multipayes Patika-csoport pénztárainak első negyedéves eredménye is ezt támasztja alá: az egyik legalacsonyabb havi tagdíjat elváró Patikapénztárban több mint 10%-kal nőtt a munkáltatók által befizetett támogatás (céges tagdíj-hozzájárulás és célzott támogatás összege) a megelőző év hasonló időszakához képest. A legalacsonyabb működési költséget levonó Új Pillérben pedig 14% a növekedés.

Fotó: freepik.com