Mik azok a szervezeti kulturális értékek, amelyek a munkavállalói jóllét, és ezáltal pedig a sikeres munkahelyek alapját képezik ma?
A bizonytalan időkben a biztonságot keressük – állítja a HR Blogon megjelent írásában a Heureka Consulting. A PwC Magyarország felmérése szerint például első helyre került az egzisztenciális biztonság a munkavállalói igények között, letaszítva a trónról a munka-magánélet egyensúlyát. A jólléthez köthető elemek hátrébb szorultak, a biztonságos, stabil munkahely megtartó szerepe pedig fontossá vált. A munkahelyválasztási szempontok között tehát első helyen szerepel az alapbér, a karrierút és a túlóra, ezeket követi az értelmes, értékteremtő munka.
A Randstad 2022-es felmérése is ezt a tendenciát erősíti. A válaszolók 73%-ának fontos szempont a munkabér és juttatási csomag, és bár második helyen a kellemes munkahelyi légkör maradt (68%), az elmúlt évekhez képest nőtt azok aránya, akik a munkahely hosszú távú biztonságát is keresik (60%).
Nem véletlenül kérdezte meg a Heureka Consulting munkatársa, Szopkó Bea nagyon egyszerűen, hogy „Te mi alapján értékelsz szervezeteket?” A válaszokból látható: ha munkahelyet kell választanom, akkor nem szervezetet értékelek, hanem a saját szükségleteimet, és ebben az esetben a fizetést teszem első helyre. Ha viszont a munkahelyet nézem teljességében, ahol az ébren töltött időm körülbelül felét töltöm, akkor a szempontok kitágulnak: a jólétem helyébe a jóllétem kerül.
A tendenciák átalakulását pedig felismerték mások is. 20 év után a Kincentric paradigmát váltott, és 2022-től kezdődően már nem tart évente díjátadót. Megítélésük szerint az évente egyszeri elköteleződés-felmérés nem támogatja megfelelően az üzleti sikerességet, ehelyett fontosabbá válik a folyamatos vállalatikultúra-fejlesztés. Vagyis nem egy pulse-check fogja meghatározni, mitől jó egy munkahely, hanem a munkavállalókkal való folyamatos párbeszéd. A Gallup éves globális benchmarkja, a State of the Global Workspace is elmozdult a statikus adatfelmérés irányából a tendenciák feltárásába. Meglátásuk szerint a munkavállalói jóllét az új munkahelyi alapvetés.
Az elmúlt 3 évben tapasztalható bizonytalanságoknak köszönhetően a munkavállalók elkötelezettsége és jólléte világszerte nagyon alacsony, és ez hatalmas növekedési potenciált gátol. A jóllét és az elkötelezettség közötti kapcsolat pedig azért létfontosságú, mert a munka megélése kihat a munkahelyen kívüli életünkre, az általános jóllétünk pedig kihat a munkahelyi életünkre, teljesítményünkre, hangulatunkra.
A sikeres szervezeteknek tehát az emberekre teljességükben kell gondolniuk, nem csak úgy, mint a munkavállalóikra.
A vezetők pedig akkor fognak tudni eredményes és összetartó csapatokat kovácsolni, ha fenntartják a folyamatos párbeszédet, a munkavállalók jóllétét pedig a munkáltatói márka ígéretének részeként előtérbe helyezik. (Forrás: HR Blog/ Eureka Consulting)