Joó Tamás egészségügyi közgazdász, Vitrai József népegészségügyi szakértő és Kollányi Zsófia szociológus arra kereste a választ, mekkora munkaidő veszteséget okoz az egészségromlás Magyarországon.

Felfoghatatlanul nagy összegbe kerül az, hogy egészségileg meglehetősen rossz állapotban van a 30 és 64 év közöttiek korosztálya, írja a Népszava.

A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) rendezvényén bemutatott kutatás szerint a betegségteher - vagyis a betegség vagy halálozás miatt elvesző munkaidő termelési értéke - a GDP 7,2%-a volt 2019-ben. Ugyanebben az évben az állam a GDP 4,5%-át költötte az egészségügy működtetésére. Kollányi Zsófia magyarázatkén megemlítette: a betegség és a korai halálozás miatt kiesett termelés „nem csak úgy a levegőből tűnik el”, az valakinek veszteségként jelentkezik. A kutatók abban bíznak, hogy az általuk összegyűjtött adatokkal sikerül a kormányzati döntéshozókkal megértetni, mennyire fontos része a gazdaságnak a jól működő egészségügyi rendszer.

Vitrai József elmondta, hogy a 30 és 64 év közöttiek korcsoportjában 2019-ben 27 ezer ember halt meg, ami az adott évi összes magyar halálozásnak több mint ötöde. A vizsgált csoportban az egy főre jutó betegségben töltött napok száma 50 volt. A Népszava cikkéből az is kiderül, a legtöbb embernek mozgásszervi és a mentális egészség problémák miatt romlott a termelékenysége.

Vitrai úgy látja, hogy az egészségromlásból eredő munkaidő-veszteség jelentős, az összes munkaidő egyhetede. Ha a magyarok olyan egészségesek lennének, mint az osztrákok, a kiesés 40%-kal kisebb lenne. Szerinte az egészségkockázatok visszaszorításával jelentősen csökkenthetők lennének a veszteségek, de ehhez a megelőzésre kellene több erőforrást fordítani Magyarországon.

Egészségpénztáron keresztül a vállalatok is hatékonyan hozzájárulhatnak a prevenció népszerűsítéséhez. A Multi-Pay kártyával 2 egészségpénztárhoz, az Új Pillérhez és a Patikapénztárhoz csatlakozhatnak a vállalatok. Ezek az önkéntes pénztárak több támogatási modellt ajánlanak a vállalat céljától és költségstruktúrájától függően.

• Célzottan szűrővizsgálatra adott támogatás

Tökéletes megoldás, ha szeretnénk dolgozóink figyelmét ráirányítani az öngondoskodásra és a rendszeresen elvégzett szűrővizsgálatok fontosságára. A 33,04%-os adózással adható juttatás módot teremt arra, hogy a támogatásban részesülő pénztártagok évente legalább egyszer képet kapjanak fizikai állapotukról.

• Célzottan egészségterv elkészítésére adott támogatás

A juttatásban részesülő, a pénztárban tagsági jogviszonnyal rendelkező munkavállaló számára biztosított támogatás megalapozza, hogy az egészségterv kiállításának időpontjától számított két évig bizonyos szolgáltatásokat 20 + 10 százalékos szja-visszatérítéssel vegyenek igénybe a dolgozók az egyéni egészségpénztári befizetéseik terhére. Az egészségterv egy állapotfelmérés, az abban javasolt további vizsgálatok, kezelések, szolgáltatások pedig prevenciós költésnek számítanak.

•  Dolgozóknak kötött szolgáltatásfinanszírozó biztosítás

A juttatás kedvezményesen, 33,04%-kal adózik és garantálja, hogy a munkavállaló panasz esetén a várakozásmentes magánegészségügyben tud gyógyulni. A cégek ötféle csomagból választhatnak, amelyek között több szűrővizsgálatot is tartalmaz. Mivel a juttatás nem váltja ki az egyéni tagi befizetéseket, ezzel a vállalat az egészségcélú, 20%-os szja-visszatérítéssel támogatott egyéni megtakarításokat is ösztönzi.

• Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás

A juttatás látszólag a felsoroltak közül a legdrágább, hiszen bérként adózik, a munkavállaló viszont 20% szja-visszatérítésre jogosult ezután. Szintén a tagdíj-hozzájárulás mellett szól, hogy a pénztár szolgáltatási portfóliójából bármire elköltheti a dolgozó. Vehet például vitamint, járhat gyógytornára, felkereshet dietetikust. Az sem lényegtelen, hogy a támogatásért cserébe elvárhatjuk, hogy munkaidőn kívül menjen orvoshoz.

Fotó: freepik.com