Az éghajlatváltozás hatására új, a szervezet számára eddig ismeretlen allergének és kórokozók jelennek meg, melyek az egészséges légző- és keringési rendszert is károsíthatják, hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem.

„A megnövekedett porkoncentráció önmagában is okozhat légzőszervi irritációt” – mondja dr. Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója. Aki egészséges, rendszerint torokkaparásról, köhögésről, az allergiások meglévő panaszaik romlásáról számolnak be. Szerencsésebb ekkor a szabadtéren végzett tevékenységeket kerülni, a szellőztetést pedig a hajnali vagy késő esti órákra időzíteni. Zárt térben célszerű légtisztító berendezést üzemeltetni, és a maszkviselés is ajánlott. (Bizonyos légtisztítók és a gyógyszertárakban kapható maszkok az egészségpénztári egyenlegből is megvásárolhatóak – a szerk.).

„A tüdő sokat kibír, a légzőrendszer a 2,5 mikronnál nagyobb méretű részecskék zömét kiszűri. Azonban huzamosabb kitettség esetén, és ha a 2,5 mikron alatti (PM2,5) koncentráció nő – ezt már Magyarországon is több alkalommal tapasztaltuk a szaharai porviharok hatására –, hosszú távon krónikus tüdőbetegség alakulhat ki” – teszi hozzá a szakember.

Tapasztalatok alapján az erdőtüzek hatására megemelkedett PM2,5 részecskekoncentráció is rontja az asztmás betegek tüneteit. Ők szintén gyakrabban szorulnak kórházi kezelésre – írja tudományos kutatásokra hivatkozva a Semmelweis Egyetem cikke. A porkoncentráció emelkedése mellett a hőhullámok is hatással vannak a légzőrendszerre. Az ismert tüdőbetegek körében a külső hőmérséklet jelentős emelkedése ronthatja a betegség tüneteit.

„Ilyenkor javasolt a déli órákban kerülni a szabadban tartózkodást. Ha ez nem megoldható, a megfelelő folyadékbevitel és a tüdőbetegek számára előírt inhalációs terápia rendszeres alkalmazása elengedhetetlen” – mondja dr. Erdélyi Tamás tüdőgyógyász szakorvosjelölt, aeroszolokkal foglalkozó PhD-hallgató. Fontos odafigyelni, mert ugyan nem mindenki érzi a por akut hatásait, hosszú távon a légutak érintettsége mellett tüdőszöveti betegségekhez is vezethet. „Ezek az évek során a tüdő fibrotikus átalakulásán keresztül is csökkenthetik a tüdő funkcióját és kapacitását” – teszi hozzá. 

A klímaváltozás egy további hozadéka az adott régióban nem honos kártevők, betegségek megjelenése. A széllel továbbított por is hordozhat az egészségre káros ágenseket. A gombaspórák, baktériumok és vírusok megtapadnak a poron, és a tüdőbe jutva gyulladást, allergiás reakciót vagy fertőzést okozhatnak. Felbukkanásuk az időjárási szélsőségek, például porviharok számával párhuzamosan nő, s földrajzi eredetüktől függően a szervezet teljesen új egészségügyi kihívásokkal találkozhat.

Kiváló példa erre az arizonai sivatagban régóta ismert völgyláz. A betegséget a talajban élő Coccidioidomycosis gomba okozza, melyet a mezőgazdasági tevékenység hatására a földből a szél felkap és elvisz, de erdőtűz során is terjedhet. A spórákat belélegezve influenzaszerű tünetek jelentkezhetnek. Bár az emberek 60%-a tünetmentes, a gyengébb immunrendszerrel rendelkezők egy része kórházi kezelésre szorulhat, súlyos esetben a betegség halálos kimenetelű is lehet. Centers for Disease Control and Prevention megállapítása szerint a gombafaj szaporodásának kedvez a párás, meleg klíma, ezért a felmelegedés miatt hamarosan az Egyesült Államok jelentős területén elterjedhet a völgyláz. A szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a növényzettel borított területek aránya világszerte csökken, ami a hasonlóan terjedő fertőzések számát a világ más országában is emelheti. Forrás: semmelweis.hu

Fotó: freepik.com