25. életévük betöltése után is ragaszkodna az szja-mentességgel járó magasabb nettó fizetéshez a fiatalok fele, ennek érdekében a 25. születésnapjuk után fizetésemelést kérnek majd munkaadóiktól – derül ki a Work Force megbízásából készült Pályakezdő Indexből.

Idén januártól a 25 év alattiaknak nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetniük a tavaly júliusi bruttó átlagkereset (433 700 Ft) mértékéig. A változásról a fiatalok többségét tájékoztatta a munkáltatója, a Work Force által készíttetett Pályakezdő Index kutatásában 62,2%-uk jelezte ezt.

A HR Portál által bemutatott kutatás arra a kérdésre is kereste a választ, hogy az adókedvezmény bejelentését követően történt-e változás a válaszadók bruttó munkabérében. A fiatalok alig több mint fele, 50,4% arról számolt be, hogy nőtt a fizetése; a megkérdezettek 47,8%-a viszont azt válaszolta, hogy a kedvezmény bejelentése után nem változott bruttó munkabére. Elenyésző (1,8%) azok aránya, akik a kérdésre úgy válaszoltak, hogy a bejelentést követően bruttó fizetésük csökkent.

„Jól mutatja a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetet, hogy a válaszadók több mint felének a munkaadója az szja mentesség bevezetése mellett még a fizetés bruttó összegét is megemelte. Természetesen ez a növekedés munkahelyváltással is teljesülhetett, mindenesetre ezek a válaszok határozottan alátámasztják azt a bérversenyt, amit a mindennapokban mi is megtapasztalunk”– mondta Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője.

A kutatás során arra is rákérdeztek, hogyan hatott az emelkedő fizetés a munkahelyi viselkedésre, a munkához és a vállalathoz való hozzáállásra. A válaszok alapján a növekvő bér egyértelműen pozitívan befolyásolta a munkaadók megítélését, a fiatalok lojalitása nőtt a legnagyobb mértékben, de hasonló fejlődés volt tapasztalható a szakmai hozzáállás területén is. Ezektől kicsit elmaradva ugyan, de szintén javult az elvégzett munka minősége is.

A megkérdezettek közel fele ragaszkodna a megemelkedett fizetéshez: a kutatás során a fiatalok 46,9%-a jelezte azt, hogy ha betölti a 25. életévét, akkor fizetésemelést kér munkaadójától, hogy ne csökkenjen a nettó keresete. További 32,2% még nem tudott válaszolni erre a kérdésre, de valószínűleg köztük is szép számmal akadnak majd olyanok, akik emelést kérnek. Mindössze a válaszadók alig több mint ötöde jelentette ki, hogy nem kér majd nagyobb fizetést, ha betölti a 25-öt.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a munkaadóknak érdemes komolyan venniük a fiatalok béremelésre vonatkozó igényét. A válaszadók túlnyomó többsége, 83,4%-a ugyanis fontolóra venné a munkahelyváltást, ha nagyobb fizetést helyeznének kilátásba és csak valamivel 10% alatt van azok aránya, akik még ilyen esetben is kitartanának aktuális munkaadójuk mellett.

„A magasabb fizetés egyértelműen komoly vonzerőt jelent a fiatalok számára, így nem meglepő, hogy az szja-mentesség elvesztése után is ragaszkodnának a már megszokott, nagyobb nettó fizetéshez. A cégeknek érdemes tehát felkészülniük arra, hogyan kezeljék majd azokat a helyzeteket, amikor a 25-öt betöltő fiatalok béremelést kérnek. Az egyszerű elutasítás ugyanis könnyen azt eredményezheti, hogy máshol helyezkednek el a vállalatot már megismerő, fejlődésre képes, a társaság jövőjét jelentő fiatalok” – hangsúlyozta Czellecz Zoltán.

Bár a kutatás nem tért ki a béren kívüli juttatásokra, szakértők szerint az egészségpénztári cafeteria is alternatíva lehet a béremelés helyett. A fiatalok előnyben részesítik a magánegészségügyi szolgáltatásokat az állami ellátással szemben, ők azok, akik gyerekvállalást terveznek, illetve mostanában teremtik meg otthonukat, amihez gyakran bankhitelt is igénybe vesznek. Csupa olyan élethelyzet, amelyben ki tudják használni a pénztári megtakarítást. A befizetéseik vagy a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás után járó 20%-os szja-visszatérítés pedig bőven pótolja a 25 éves korig járó szja-mentesség elvesztésekor kieső jövedelmet.

Fotó: freepik.com