A magyar dolgozó kevesebb értéket állít elő és rövidebb ideig él, mint uniós kollégája. Az Európai Bizottság május végén közzétett országjelentése nem tartalmaz újdonságot a hazai lakosság egészségi állapotára vonatkozóan: a születéskor várható élettartam és az egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya továbbra is elmarad az uniós átlagtól, a háztartások zsebből költött egészségforintjai viszont meghaladják azt.

Bár van némi javulás, a születéskor várható élettartam Magyarországon még mindig alacsony, 2020-ban 75,7 év volt, ami 5 évvel marad el az EU átlagától. Ráadásul a nemek és képzettség szerinti eltérések mértéke is meghaladja a más európai országokban mért egyenlőtlenségek szintjét. Az Európai Bizottság példát is említ: egy nagyon alacsony végzettségű 30-as fiatalember körülbelül 11 évvel fog kevesebbet élni, mint a magasan képzett honfitársa.

A születéskor várható élettartam alakulása, 2016–2020

Forrás: Eurostat

A jelentés felhívja a figyelmet arra is, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani a prevenciós szolgáltatásokra. Az elkerülhető halálozás aránya nálunk az egyik legmagasabb az EU-ban – már a Pandémiát megelőzően is az volt! – részben a dohányzásnak, az alkoholfogyasztásnak és az egészségtelen táplálkozásnak köszönhetően. A megelőző kezelések évek óta nem tudnak lépést tartani a növekvő igényekkel, sőt, a megelőzésre szánt keret is zsugorodott 2010–2019 között, ami negatívan hatott a magyarok egészségi állapotára. Ebben az időszakban például – a más uniós tagállamban tapasztaltakkal ellentétben – nálunk kevesebben mentek el rákszűrésre, és bár 2019-ben 5 nemzeti egészségprogram indult Magyarországon, ezeket megállította a pandémia. Így a közellátásra és a megelőző szolgáltatásokra ígért többletforrások hatása még nem látszik.

A közegészségügyi kiadások tervezett növekedése 2019 és 2070 között a GDP %-ában

Forrás: Európai Bizottság / EPC (2021)

Az alapellátás megerősítésére is mindenképp szükség lenne az országjelentés szerzői szerint annak érdekében, hogy javuljon az egészségügyi ellátás hatékonysága és a hozzáférhetősége. A bizottsági elemzés megállapítja: a szegényebb régiókban hiányzik a háziorvosi ellátás, ráadásul a jelenlegi háziorvosi rendszer nem tud hatékony előszobája lenni a szakellátásnak. A kórházi ellátás is jobbításra szorul. Ma Európa-szerte a magyar beteg tölti el a legtöbb időt a kórházban, az egynapos műtétek aránya továbbra is alacsony. A széttöredezett kórházi hálózat, a túl sok ágy, az idejét múlt és nem hatékony finanszírozási modell folyamatosan hozzájárul a kórházi adósságállomány emelkedéséhez. Ugyan a hálapénzt (nagyjából) sikerült kivezetni a rendszerből, az évek óta tartó orvoshiányra és az ennél is súlyosabb ápolóhiányra még nem született válasz.

A jelentés nem foglalkozik a köz- és magánellátás viszonyával, azonban mind a Magyar Orvosi Kamara, mind a magánszolgáltatókat tömörítő Primus Egyesület azon a véleményen van, hogy a két rendszer éles szétválasztása káros. A lakosság jobb egészségi állapotát az állami és a magánellátás átlátható együttműködése, a szektorsemleges finanszírozás megteremtése és – ahogyan a Primus fogalmaz – az ügyfélközpontú gyógyítás rendszerszintű meghonosítása szolgálná.

Fotó: unsplash.com/Martha Dominguez de Gouveia