Napokban döntenek a cégek a jövő évi juttatásokról, hogy mire és mennyit adjanak munkatársaiknak. Gondoljunk bele, mi az, ami kiemelten fontos cégünk sikere szempontjából: járuljon hozzá munkatársai egészségéhez!
A globális cégvezetők jelenleg a megfelelő munkaerő megtartását és megtalálását tartják a legnagyobb kockázatnak, ami a növekedést veszélyezteti – derül ki egy tavaly nyáron készült kutatásból, melyben a KPMG kérdezte az üzleti vezetőket. A felmérésben a prioritások jelentősen átalakultak a koronavírus-járvány hatására, nőtt a társadalmi felelősségvállalás jelentősége és kicsit hátrébb szorult a rangsorban a környezettudatosság – foglalja össze a legfontosabb irányokat a Portfolio.
A pandémia hatására a munkaerő megtartása és megszerzése vált a legnagyobb üzleti kihívássá. Ebbe a kategóriába tartozik a megfelelő munkaerő toborzása, a munkatársak jóléte, a képességeik fejlesztése, illetve felkészítésük a járványt követő új világra. A kollégákat motiválni kell, és fenn kell tartani a versenyképességüket akkor is, amikor egyre több helyen elfogadott már a távmunka – ez is a pandémia „szövődménye”.
A Portfolio a cikkében rávilágít arra is: a talent risk túlmutat a tehetséges munkatársak bevonzásán. Az emberek egészségének védelme, egy-egy „kieső” kulcsfontosságú munkatárs tudásának pótlása, a vállalati kommunikáció és kultúra, mint kohéziós erő fenntartása szintén ebbe a körbe sorolható. Az is szembetűnő újdonság, hogy a cégvezetők úgy látják, nagyobb szerepet kell vállalniuk a társadalmi problémák megoldásában. Magyarországon pedig az egyik legégetőbb társadalmi probléma – és egyben az ország versenyképességét is befolyásoló tényező – a lakosság egészségi állapota, amelyet a Magyar Nemzeti Bank is kritizált legújabb Versenyképességi Jelentésében.
„A népesség egészségi állapota nem pusztán személyes és családi ügy, hanem az egyik kiemelkedően jelentős nemzetgazdasági kérdés is, hiszen az egészségi állapot az elérhető munkaerő minőségén és mennyiségén keresztül befolyásolja egy ország gazdasági teljesítőképességét és versenyképességét. A tartósan fennálló betegségek csökkentik a munkában eltöltött aktív időt, valamint a munkaerő termelékenységét, továbbá az idő előtti halálozás is jelentős kárt okoz a nemzetgazdaságnak. Éppen ezért a meglévő egészség megőrzése egyéni és gazdasági szempontokból is előnyös a társadalomnak” – olvasható a jelentésben, amely rámutat arra is, az egészség terén komoly tartalékok vannak.
Az elhízott felnőtt lakosság aránya (26 százalék) Magyarországon a második legmagasabb az uniós országok között.
A megfelelő prevenciós programokkal megelőzhető és a megfelelő kezeléssel elkerülhető halálozások száma a harmadik legmagasabb volt Magyarországon az uniós országok között. A hazai halálozási arány 73%-kal magasabb az uniós átlagnál, közel 40%-kal magasabb többi visegrádi ország átlagánál.
A rosszindulatú daganatok standardizált halálozási aránya hazánkban a legmagasabb az uniós országai közül mind a teljes lakosság, mind pedig a munkaképes korú lakosság körében.
Az egészséges életmódra törekvés még nincs kellőképpen jelen a magyar lakosság körében – összegzi az MNB. Ráadásul a háztartások közvetlen egészségügyi kiadásai a GDP 1,8 százalékát teszik ki, ami magasabb a régiós (1,2%) és az uniós átlagnál (1,7%) is. A hazai egészségügyi rendszer egyik problémája, hogy az egészségügyi magánkiadások nem intézményesült formákban (egészségpénztárakon vagy kiegészítő magán egészségbiztosításokon keresztül) kerülnek elköltésre. Részben ennek következtében a magyar háztartások 11,6%-a szembesült katasztrofális egészségi kiadással (az uniós átlag 5,7%, a V3-átlag 5,2%).
A magyar egészségügyben idén elindult változások egész biztos, hogy folytatódnak és erősödnek 2022-ben. Egyre több területen fog megjelenni a fizetős ellátás, és a családok költségvetésében is mind inkább tényező lesz az öngondoskodás. Ahogyan a munkatársak tudatossága erősödik, a vállalati juttatási programban is jobban előtérbe kell, hogy kerüljön az egészség. Ebben pedig jelenleg az egészségpénztárakra számíthatnak leginkább a cégek.
Találjon rá forrást!
A szocho 13%-ra való csökkentése mindenkép teret enged az egészség támogatásának, de érdemes elgondolkodni azon is, hogy bizonyos juttatások vagy irodai extraszolgáltatások egyre kisebb örömet jelentenek a dolgozóknak. Miért ne lehetne az azokra szánt költségkeretet átcsoportosítani, és egészségpénztári célzott támogatás formájában hozzájárulni egy egészségesebb magyar társadalomhoz?
