Pandémiás vezetői attitűdök az új normálisban (2021.07.01)
Ma szerte a világban nő az átoltottság aránya, visszaszorul a maszkhordás, nyitnak az irodák és az élet kezd újból a régi, megszokott világunkra emlékeztetni. Itt az idő, hogy előretekintsünk: vajon hogyan tovább, hogy ne veszítsük el azokat az értékeket, amelyeket az elmúlt másfél évben megszereztünk.
A pandémia számtalan módon változtatta meg a munka világát, de valahogyan hatott mindenkire. Néhányan azonnal távmunkássá váltak, és küzdöttek azzal, hogy összemosódott az otthoni és a munkahelyi létük. Mások folyamatosan jelen voltak az irodában, és szembesültek a félelmekkel, amelyet a betegség, az új elvárások és a szokatlan munkakultúra okozott.
A karanténidőszakban mindenki – vezető és beosztott – a maga módján megpróbálta jobbá tenni a munkakörülményeit, azaz alkalmazkodni a hirtelen jött helyzethez. Szakértők szerint ezekből az új szokásokból jó lenne megtartani néhányat. A Fast Company különböző területek szakértőinek tette fel a kérdést, hogy mit érdemes magunkkal vinni az elmúlt másfél évből, amikor visszatérünk a munkahelyünkre.
1. Vigyázz a belső értékeidre és a jóllétedre
A pandémia olyan volt, mint egy boot camp. Azzal, hogy muszáj volt lelassulni, kiderült, hogy mennyire túlhajszoltak és kiégettek vagyunk. Az is bebizonyosodott, hogy az embereknek szükségük van a támogatásra, érezniük kell azt, hogy értékesnek tartja őket. Mindezt a munkavállalók tudtára adták a főnökeiknek. „Megtanultuk, hogy szükségünk van kikapcsolódásra – akkor is, ha nem vagyunk betegek. Ezt az elvárást jó lenne továbbra is magunkkal vinni. A kézfogásról viszont lemondhatunk akár végleg, valószínűleg egészségesebbek leszünk nélküle” – véli Luvvie Ajayi Jones, a Professional Troublemaker: The Fear-Fighter Manual könyv szerzője.
2. Merj sebezhető lenni
Amikor egy fontos videokonferencia kellős közepén a macskád az öledbe ugrik, vagy egyszer csak rájössz, hogy a mögötted lévő rendetlenséget minden tárgyalópartnered látja, nehéz nem zavarba jönni. „Ez a zavar jobb kapcsolatokhoz vezet” – véli Carole Robin, a Stanford Egyetem Interperszonális dinamika kurzusának tanára. Szerinte azzal, hogy megengedjük másoknak, hogy lássák a gyengeségeinket, mélyítjük velük a kapcsolatunkat. A személyes találkozókat felváltó online megbeszélések strukturált jellege nyilván nehezebbé tette a kapcsolatépítést, de talán a sebezhetőségünk kompenzálta ezt a hátrányt. Robin úgy véli, a nyitottságot, amely a járvány idején szokásunkká vált, nem szabad elfelejtenünk a hibrid munkahelyeken sem.
3. Növeld az átláthatóságot és az őszinteséget
A „példátlan” kifejezés klisévé vált a pandémia jelzői között. Mivel rengeteg hirtelen változás alakította a mindennapokat, a vezetők rákényszerültek, hogy átláthatóbban, következetesebben és részletesebben kommunikáljanak a beosztottaikkal – véli Angelina Darrisaw, a C-Suite Coach alapító ügyvezetője. Ezt a nyíltságot a vezetőknek tovább kell vinniük akkor is, amikor az alkalmazottaik visszatérnek az irodába, hiszen az elkövetkező korszak várhatóan megint a gyors változások időszaka lesz. Vagyis a koronavírus-járvány okozta válságban való eligazodás érdekében kialakított kommunikációs gyakorlatokra ezután is szükségünk lesz – véli a szakember. Aki nem így tesz, a tehetséges emberei elvesztését kockáztatja.
4. Bízzunk a problémamegoldó képességünkben
Az elmúlt másfél évben szinte mindenki találkozott megoldandó feladattal, kihívással: hogyan működik együtt a csapat otthonról? Hogyan kell megváltoztatni az üzleti modellt, hogy életképes maradjon a cég? Hogyan lehet vezetni egy csapat embert, akik a hálószobájukból dolgoznak? Ezek a kihívások függetlenek attól, hogy ki milyen beosztásban dolgozik – mondja Ash Beckham vezetői tanácsadó, a Step Up: How to Live With Courage and Become an Everyday Leader című könyv szerzője. Szerinte ritkán adódik olyan helyzet, amikor a sorra jelentkező problémákat menet közben kell kezelni, a pandémia alatt azonban nem volt más választásunk. Ez a tapasztalat a jövőben is lendületet adhat: tudjuk, hogy képesek vagyunk megoldani váratlan helyzeteket, és jobbá tenni a munkahelyünket veszélyhelyzetben is. „Eljött az idő, hogy tudatosan átgondoljuk, milyen döntéseket hoztunk ösztönösen a kényszer hatására. Nekem úgy tűnik, jobb emberekké váltunk”.
5. Használjuk a technológiákat!
A pandémia felgyorsította a technológiai újdonságok elterjedését köszönhetően a távmunkának, a távolságtartás követelményének és a biztonsági előírásoknak. Az együttműködési platformoknak köszönhetően új vizekre evezhettek a cégek: a távmunka zökkenőmentesebbé vált.
A digitális változás iránti nyitottságot, és az ezáltal felbukkanó lehetőségeket az új normalitásba is magunkkal vinni – mondja Kevin Cornish, a Moth & Flame innovációs ügynökség vezérigazgatója. Az egyik fő trend a virtuális és a digitális világ összeolvadása. „Kérdés, hogyan tehetjük a virtuális környezetünket hasonlóvá a fizikai világhoz, hogy azokkal az emberekkel, akikkel szeretnénk együtt lenni, megtaláljuk a kapcsolatot” – mutat rá Cornish, aki rendszeresen szervez találkozókat a virtuális valóságban annak érdekében, hogy a távolról dolgozók úgy érezzék, együtt vannak a kollégáikkal a fizikai térben. Szerinte a jövő egyik legérdekesebb kérdése – és egyben kihívása –, hogy a vállalatok mindennapjaiba hogyan szivárog be a virtuális valóság.
„Minél többet tudunk használni a tech világból, annál könnyebb kiterjeszteni a munkaerő-felvétel földrajzi határait. Nő a kínálat, több tehetség járulhat hozzá a cégünk fejlődéséhez, amely így valóban sokszínű és befogadó munkahellyé válhat” – teszi hozzá.
6. A humán a legfőbb érték
A világjárvány súlyossága és az azzal járó kockázatok sok vezetőt emberközpontúbbá tett: szoros kapcsolat alakult ki az emberekkel, egészen pontosan az élettel és a halállal – mondja Christie Smith, az Accenture globális tehetség- és szervezet osztály szenior ügyvezető igazgatója, aki szerint ez a trend tovább erősödik.
Az Accenture 2020. szeptemberi Net Better Off kutatási jelentése szerint, amikor a szervezetek kielégítik a hat alapvető emberi szükségletet – érzelmi és mentális, kapcsolati, fizikai, pénzügyi, életcél és karrier –, az alkalmazottak általában jól működnek és boldogok.
„A világjárvány idején a támogató vezérigazgatók jobban megérezték, mennyire kritikusak ezek az igények. Azt gondolom, ez drámai, pozitív váltás”– mondja.